A kézirat mögött álló szakemberek

A kézirat mögött álló szakemberek

Olvasd el ezeket is

Mit csinál és mit nem csinál egy szerkesztő?

Mit csinál és mit nem csinál egy szerkesztő?

Mi számít – és mi nem – kardinális hibának

Mit tartalmaz – és mit nem – egy jó szinopszis

Mit tartalmaz – és mit nem – egy jó szinopszis

Mi a lektor feladata?

Mi a lektor feladata?

Hogyan tervezz meg egy regényt

Hogyan tervezz meg egy regényt

A vesszők fontossága

A vesszők fontossága

Milyen egy alapos szerkesztés?

Milyen egy alapos szerkesztés?

A magánkiadás buktatói

A magánkiadás buktatói

A szerkesztő kompetenciájának határai

A szerkesztő kompetenciájának határai

Ahhoz, hogy egy kéziratból könyv szülessen, hozzáértő segítségre van szükség. Sajnos egyre többször tapasztalom, hogy sokszor még azok sincsenek tisztában a szakemberek feladataival, akik a szöveggondozás területén dolgoznak. A legújabb cikkemben sorra veszem, milyen munkakörök vannak a könyvkiadás folyamatában.

Béta

A béta nem szakember, hanem olvasó, legjobb esetben jártas az adott zsánerben. Nem szükséges értenie a helyesíráshoz, a dramaturgiához, az érzelmi ívhez, a plot pontokhoz, sem semmi egyébhez, ami egy szakembertől elvárható. Viszont rávilágíthat arra, ha egy történet unalmas, valahol megbicsaklik, észreveheti a logikai bakikat, az esetleges hiányosságokat. A béta munkája tehát nem elég ahhoz, hogy a könyv kiadásra kerüljön, viszont hatalmas segítség abban, hogy a kézirat szerkesztő elé kerülhessen. 

Előolvasó

Az előolvasó nem azonos a bétával, ugyanis vele ellentétben ő már a kész kéziratot kapja meg, hogy véleményt mondjon a történetről, esetleg pár sorban leírja azt a közösségi oldalak valamelyikére vagy könyves platformokra, mint például a moly vagy a goodreads. Mindezért cserébe a könyv megjelenése után egy példányt kap ajándékba.

Lektor

A lektor megállapítja, hogy a kézirat szerkesztésre kész-e, adhat javaslatot az esetleges átdolgozásra, továbbá meg kell ítélnie a kézirat stilisztikai állapotát is, hiszen ha aránytalanul sokat kell rajta dolgozni, akkor nem adja tovább a szerkesztőnek. Tehát a lektor feladata a kézirat szakmai elbírálása, véleményezése.

Szerkesztő

A szerkesztő a könyvkiadási folyamat lelke, tehát nagyon fontos, hogy szakmailag felkészült legyen. Feladatai több részből állnak, attól függően, mihez kéri fel a szerző vagy a kiadó.

– Tartalmi szerkesztő

Vizsgálja a dramaturgiai ívet, karakterábrázolást, érzelmi ívet, kihúzathat vagy átrakathat részeket, mindehhez nagymértékben ismernie kell a zsáner és a korcsoport sajátosságait. Továbbá figyeli a fő konfliktust, a háttérvilágot, az atmoszférateremtést, a megfelelő helyeken használt zsigeri testérzeteket és írástechnikai tanácsokat ad, ha szükséges.

– Olvasószerkesztő

Az olvasószerkesztő feladata, hogy a szöveget stilisztikailag rendbe tegye, tehát ügyelnie kell a nyelvhelyességre, a szórendre, az esetleges szóismétlésekre és a stílus egyesítésére, hogy a mű illeszkedjen az adott korhoz, témához, zsánerhez. Figyel a túl- és alulírtságra, rámutat a képzavarokra, figyeli a mondatok ritmusát, hogy a szöveg gördülékeny, könnyen olvasható legyen.

Korrektor

Ellenőrzi a helyesírást, a szavak elválasztását, figyeli a központozást, javítja a nem megfelelő írásjeleket, elütéseket, a tördelésből adódó esetleges hibákat.

Tipográfus és tördelő

Az előkészítési folyamatokban, főleg egy nagyobb kiadónál, részt vesz a tipográfus, aki megtervezi a könyv formai megjelenését, és a tördelő, aki a tervek alapján elkészíti a nyomdakész fájlt. Sok kiadónál ezt a munkát már csak egy ember végzi.

Borítótervező

A mai rohanó világunkban átlagosan 3 mp jut arra, hogy felkeltsük az olvasók figyelmét, ennek elérésében egy jó könyvborító sokat tud segíteni, ezért mindenképpen illeszkednie kell ahhoz a zsánerhez és korcsoporthoz, melyet a szerző meg kíván szólítani.

Amint látjátok, a lektor, a szerkesztő és a korrektor nem egymás szinonimái, valamint az általuk elvégzett feladatok sem kihagyhatók, és egymással fel sem cserélhetők. Közülük csupán kettő, a béta és az előolvasói feladatkör nem igényel semmiféle szaktudást. Tehát ha azt tapasztaljátok, hogy egy „szakember” az alapfogalmakkal sincs tisztában, kezdjetek el kételkedni a szakmai felkészültségében. Sajnos a könyvpiacon rengeteg képzetlen, hozzá nem értő ember dolgozik, és a velük való együttműködést sajnos a kéziratotok sínyli meg. Éppen ezért azt tanácsolnám, ha komolyan gondolkoztok a könyvkiadáson, járjatok utána, kikkel is akartok együtt dolgozni.